Diótorta 2

Nyújtsa fel a kezét aki enne belőle! Én ennék szívesen, de nem házi használatra készült, így csak a szememet legeltethetem rajta.

Érdekes az emberi lélek, a bevont tortákban inkább gyönyörködik, az ilyen egyszerű torták láttán elindul a nyálelválasztása, én legalábbis ezt vettem észre magamon, és a megjegyzések alapján. Hiába na, a bevont torták szépek, de nem látni mit rejt, a fenti meg látszik, hogy micsoda kalóriabomba, és az illata...egy borított nem illatozik, elzárja a bevontat a illatokat. Most meg kinyitom a hűtő ajtaját és indulhat az illatterápia, a kedvem jobb lesz, ettől már csak akkor lenne jobb, ha meg is vághatnám a tortát.

A torta amúgy 3 tojásos sima lapból áll, és főztem hozzá 2 adag diókrémet, ez esetben vajjal, és kicsit több cukorral, mert jó édesre kérték. A diót a krémhez most megpirítottam, és a barna héját lemorzsoltam. Tetejére kb. 130 g csokit olvasztottam, rusztikusan elkentem, hagytam hogy kicsit oldalt lecsurogjon, majd megszórtam vágott dióval (férjem ötlete alapján), ami határozottan sokat dobott az összhatáson. Az aljára kémből nyomtam kis golyócskákat, mert szerintem ehhez egy csillagcsöves sorminta nem illett volna.