Thomas torta 2

A héten sok tortát készítettem (összesen 5-öt) , de mind olyat, ami már készült nálam, így nem is fotóztam őket. Thomasos esetében is a barlangos fajtát kellett volna készítsem, de rábeszéltem más formára tulajdonosát, így kipróbálhattam a városkerülő formát. A végeredmény szebb lett mint a képen, sajnos hajnalba, még szürkületben tudtam csak fotózni.

Lehetett volna tovább díszíteni az egészet, időmből most csak ennyire futotta. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem vagyok vele megelégedve, vagy ilyesmi, csak aki belekezd a tortadíszítésbe belekerül egy olyan forgatagba, hogy mindig szebbet és szebbet, é precízebbet, aprólékosabbat szeretne, aztán elmegy a díszítéssel jópár óra, és rájön, hogy nincs ideje a tervezett díszekre (ezzel a maximalizmussal nincs is gond, de azért vigyázni kell, hogy ne menjen a család és a munka kárára). Én mostanában rendszerint így járok, de ettől függetlenül tetszik ez a tortám is, és meg is vagyok elégedve vele, csak látom magam előtt azt is ami lehetett volna belőle.

Azért próbáltam kis újat belevinni, olyat amit máshol még nem láttam, egy folyót, és rajta átvezető kis hidat. Ha meg egyszer nagyon sok időm lesz, és újból Thomasos tortát készítek, megcsinálom a többi ötletet is.

Hogy mindezt miért írtam le annak oka van. A sógornőm ráébresztett arra, hogy a tortáim szépek mások szemében (és most azokra gondolok akik nem vetették bele magukat a tortadíszítésbe), nincs miért siránkozzak, hogy ennél vagy annál ez vagy az nem jött össze. A hibákat többnyire csak én látom, meg azt is, hogy ha nem ilyenre szerettem volna, hanem sokkal aprólékosabbra. Szóval ünnepélyesen most megfogadom, hogy nem írom le többet a tortáimat, az enyémek, mindegyikért megdolgoztam, szeretem őket, még ha nem is tökéletesek, nem is ilyenre terveztem. Legtöbb esetben az idő az ami miatt nem lehet olyan a torta amilyenre szeretném, mert nincs a napból 48 óra, és nem tudok a tortákkal kétszerannyit foglalkozni mint amennyit most tudok. A lényeg, hogy aki kapja elégedett legyen vele, és úgy még soha sem jártam, hogy valamelyik tortát nem vitték volna el, mert nem tetszett nekik, sőt, sorozatba dicséreteket zsebeltem be. Ezért nem lesz több ilyen, hogy ezt nem jött össze, ezt elbénáztam stb., ha mégis lemerem írni, vagy elfeledkezem róla szóljatok.