Szabadság miatt zárva!

Hogy meddig nem tudom, de belefáradtam a tortázásba... Anyagilag sem éri meg a mostani élelmiszerárak mellett, arról nem is beszélve, hogy nincs egyenes arányban a ráfordított idő és az elkérhető torta ára. Túlhajszoltam magam. Nem panaszkodom, mert én vállaltam, de ebből elég. A héten már azt kérdezték reggel, mikor bementem a munkahelyre, hogy miért sírtam, pedig nem sírtam. Egyszerűen már olyan fáradt voltam hogy kiütközött az arcomra, szememre is. Egyenlőre pár hétig nem csinálok mások részére tortát, próbálok regenerálódni, és átgondolni, hogy hogy lehetne ezt csinálni, kell-e én ezt továbbra is csináljam, most nagyon ott tartok, hogy nem. Meglátom, nem zárom én itt le a dolgot, de nem is engedem magamnak, hogy így folytassam tovább az életem, életünk.

Egyenlőre ennyi, majd még jelentkezem, ha nem mással krém receptekkel, azokat is olyan régen szeretném már az alapreceptek közzé betenni hogy csak, de nincs semmire időm...