Csokis-diós torta márványos borítással

Végre egy torta amit belül is megtudok mutatni. Vendégeim voltak, unokatesómék Amerikából, aki már küldött nemek kiszúrókat, festékeket meg miegymást. Hát most is jó kis csomagot hozott nekem, konkrétan ezeket:

Van itt többféle textúra lap, betűkiszúrók, három féle lüszter festék, szalag vágó. Hát lassan már külön szekrény kell a sok kincsnek, de azért még megoldom.

Az egyik tesztúra lap(az előtérben) hatalmas (50x50-es) és szilikonos, akár egy egészt tortára való fondant kilehet nyújtani rajta, most már csak az nem világos számomra, hogy amíg simítgatom a tortán, nem e tűnnek el a minták a fondatból, de majd kipróbálom.
Szóval ennyi sok szépséget kaptam, nagyon szépen köszönöm nektek itt is!

És akkor a torta. Mindenképp tortában gondlokodtam, meglep valakit? Ha már torta, akkor valami olyat amit még magunknak nem készítettem, így eset a választásom a dobos krémre (ezzel magamnak kedveztem), és diós lapokba tettem bele (ezzel férjemnek kedveztem). Egy ideig ez lesz a kedvenc csokikrémem, annyira lágy, habos, krémes, akár egy csokihab, egyetlen hátránya, hogy számomra kicsit édes, de az állaga miatt ez teljes mértékben megbocsájtom neki.
Díszítését a nagymeleg miatt nem akartam túlvariálni, mindenképp egyszerűbe gondolkodtam, így próbáltam ki a márványozást, ami önmagában külön díszítés nélkül is mutatós, a színeket a megmaradt fondantok határozták meg, így került bele piros fehér és rózsaszín A torta színe amúgy a fenti fekete alapú képen látszik a legjobban, a fehér alapúnál már a bevonat már teljesen más szint mutat.
Szóval készült hozzá 3 tojásos diós lap 24-es formában sütve, és 1,5 adag dobos krém, Maci után, amit már többször megcsináltam, de soha nem magunknak.
Recept Macinál, nem változtattam rajta semmit, csak az elkészítési módján. Engem legjobban a gőz fölötti tojás felverés fáraszt le a legjobban, ezért bevetetem a kézi mixert is, persze ez hamarabb felveri mint ahogy eléggé felmelegedhetne a hab, ezért miután felverődött csak kézi habverővel kevergetem lazán, míg jónak nem ítélem, ekkor már nem vertem, csak kavargattam, sokkal könnyebb volt így. A csokit sem olvasztottam fel külön, hanem a jó meleg tojáshabba tetem, ott felolvadt. Lényegében ennyit változtattam rajta, nem tudom hogy a többi milyen volt megszilárdulás után, de ez olyan volt másnap is, harmadnap is mint egy hab, de ugyanakkor tartása is van, olyannyira, hogy a fondant alá is lehet tenni, nem bántja a fondant.
Összességében nagyon finom tora kerekedet belőle, olyannyira, hogy még kicsi lányom is kedvet kapott rá, és egy egész szeletet megevett belőle, ami nagy szó, mert ő eddig még soha egy tortát sem akart megkóstolni.

Ja és a márványozás, EZT a képsort követtem, csak 4 árnyalatot kevertem össze.