
Végre egy torta amit belül is megtudok mutatni. Vendégeim voltak, 
unokatesómék Amerikából, aki már küldött nemek
 kiszúrókat, festékeket meg miegymást. Hát most is jó kis csomagot hozott nekem, konkrétan ezeket:

Van itt többféle 
textúra lap,  
betűkiszúrók, három 
féle lüszter festék, szalag vágó. Hát lassan már külön szekrény kell a sok kincsnek, de azért még megoldom.

Az egyik 
tesztúra lap(az előtérben) hatalmas (50x50-
es) és szilikonos, akár egy egészt tortára való fondant kilehet nyújtani rajta, most már csak az nem 
világos számomra, hogy amíg 
simítgatom a tortán, nem e tűnnek el a minták a 
fondatból, de majd kipróbálom.
Szóval ennyi sok szépséget kaptam, nagyon szépen köszönöm nektek itt is!

És akkor a torta. Mindenképp tortában 
gondlokodtam, meglep valakit? Ha már torta, akkor valami olyat amit még magunknak nem készítettem, így eset a választásom a dobos krémre (ezzel magamnak kedveztem), és diós lapokba tettem bele (ezzel férjemnek kedveztem). Egy ideig ez lesz a kedvenc 
csokikrémem, annyira lágy, habos, krémes, akár egy 
csokihab, egyetlen hátránya, hogy számomra kicsit édes, de az állaga miatt ez teljes mértékben megbocsájtom neki.
Díszítését a 
nagymeleg miatt nem akartam túlvariálni, mindenképp egyszerűbe gondolkodtam, így 
próbáltam ki a márványozást, ami önmagában külön díszítés nélkül is mutatós, a színeket a megmaradt 
fondantok határozták meg, így került bele piros fehér és rózsaszín A torta színe amúgy a fenti fekete alapú képen látszik a legjobban, a fehér alapúnál már a bevonat már teljesen más szint mutat.
Szóval készült hozzá
 3 tojásos diós lap 24-es formában sütve, és 1,5 adag dobos krém, 
Maci után, amit már többször megcsináltam, de soha nem magunknak.
Recept 
Macinál, nem változtattam rajta semmit, csak az elkészítési módján. Engem legjobban a gőz fölötti tojás felverés fáraszt le a legjobban, ezért bevetetem a kézi mixert is, persze ez hamarabb felveri mint ahogy eléggé felmelegedhetne a hab,  ezért  miután felverődött csak kézi habverővel kevergetem lazán, míg jónak nem ítélem, ekkor már nem vertem, csak kavargattam, sokkal könnyebb volt így. A csokit sem 
olvasztottam fel külön, hanem a jó meleg tojáshabba tetem, ott felolvadt. Lényegében ennyit változtattam rajta, nem tudom hogy a 
többi milyen volt megszilárdulás után, de ez olyan volt másnap is, harmadnap is mint egy hab, de ugyanakkor tartása is van, olyannyira, hogy a fondant alá is lehet tenni, nem bántja a fondant.
Összességében nagyon finom tora kerekedet belőle, 
olyannyira, 
hogy még kicsi lányom is kedvet kapott rá, és egy egész szeletet megevett belőle, ami nagy szó, mert ő eddig még soha egy tortát sem akart megkóstolni.
Ja és a márványozás, 
EZT a képsort követtem, csak 4 árnyalatot kevertem össze.